Pénteken újra szabadtéren folytatódhatott a ZAKO Fesztivál, egy olyan előadással, amely többet is felvet a ma minket foglalkoztató kérdések közül: menekülés, emberség, befogadás és elutasítás.
A színészek mindjárt az elején megszólítanak bennünket. Mik lennénk, ha azok lehetnénk, akik lenni szeretnénk? Mit tennénk a gazdagságunkkal? És főleg: elcserélnénk-e a sorsunkat vagy minden körülmények között megtartanánk magunknak? A zenés, hol játékos, hol komoly bevezető rész a bibliai meztelenségből felöltöztetett, jól-rosszul „civilizált” ember képével indul, és az előadás végén ehhez a motívumhoz térnek vissza. A keretjáték között pedig – saját átiratukban – megmutatják nekünk a Bertolt Brecht drámájából, A kaukázusi krétakörből ismert Gruse, a szolgálólány történetét, aki az emberséget és ezzel a menekülést és a számkivetettséget választja, de lehet, hogy nem is választ, csak nem cseréli el a sorsát.
Rokonszenves, fiatal, energikus csapat a Fejlesztés Alatt Q Társulat. Ahogy az önironikus névválasztás is mutatja, nincsenek készen, a színészi teljesítmények sem teljesen egyenletesek, de ez a legkevésbé sem akadályozza őket abban, hogy áramoltassák ezt a jóféle energiát a színpad és a nézőtér között, hogy meggyőzzenek: ők, közösen, gondolnak valamit erről a darabról, és arról, hogy miért és hogyan kapcsolódik Gruse története hozzánk egyenként és hozzánk mint közösséghez. Talán a cím, a Dominó is innen érthető: hogy a dominóelv az emberben lévő jóra és a benne rejlő rosszra is érvényes, és jó lenne, ha tudnánk közülük választani.
A játszók: Árvai Péter, Lakatos Dorina, Messaoudi Emina, Szivák-Tóth Viktor, Takács Johanna, Várday András. A zenészek: Barcsai Bálint, Jobbágy Kata, Orbán Borbála, Tóvaj Ágnes.
(Turbuly Lilla)
